Beszédek címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán: Magyarország együttműködésre törekszik az UNESCO-val a romaoktatás terén

Magyarország együttműködésre törekszik az UNESCO-val a romaoktatás terén, ami szorosan kapcsolódik társadalom-átalakító programjához – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Párizsban az UNESCO-közgyűlés 37. ülésszakán elhangzott beszédében.

Az ENSZ 195 tagországot tömörítő Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének közgyűlése kétévente tart ülésszakot, amelyen a tisztújítás mellett minden tagország képviselője szót kap. A csütörtöki ülésnapon hangzott el a magyar szaktárca vezetőjének felszólalása.

Balog Zoltán egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon – a világon elsőként – minden diáknak tanulnia kell a romák történetéről és kultúrájáról. A nemzeti tantervben erős hangsúlyt kap a kulturális sokszínűség, a Magyarországon élő nemzetiségek történelme, illetve a tolerancia szükségessége – tette hozzá.

Magyarország a fentiekre tekintettel az UNESCO égisze alatt részt kíván venni a társadalmi átalakítás kezelését célzó program kormányközi tanácsának munkájában. Ugyancsak jelentkezik az Ember és Bioszféra program nemzetközi koordinációs tanácsába, valamint a szellemi kulturális örökségegyezményt elősegítő kormányközi bizottságba – jelentette be Balog Zoltán.

A romafelzárkózás, a társadalom-átalakítás és az oktatás összefüggéseiről Balog Zoltán az MTI tudósítójának elmondta: ha az UNESCO “behozza a világtapasztalatokat”, akkor kiderül, hogy az integrációról, illetve szegregációról folyó magyarországi vita rossz kérdésfeltevést tükröz. Szerinte mind az együtt-, mind a különtanulás, felkészítés mellett, illetve ellen szólnak érvek bizonyos helyzetekben, tehát nem eleve elítélendő az elkülönített felkészítés.

A miniszter a beszédben kitért arra, hogy a magyarok mind a négy égtáj felé nyitottak a kapcsolatteremtésre. Idézte a hallgatóság előtt azt a magyarokhoz szóló Márai-üzenetet, miszerint nyugatra tartsanak, de sose feledjék, hogy keletről jönnek. De ugyanígy – jegyezte meg – a magyaroknak északon és délen egyaránt vannak barátaik.

Balog Zoltán köszönetet mondott az UNESCO-nak az elmúlt években Magyarországnak nyújtott támogatásért. Az MTI tudósítójának nyilatkozva ezzel kapcsolatban bővebben is kifejtette, hogy az UNESCO az egyik olyan nagy világszervezet, amelyik az elmúlt három-négy évben semmilyen kritikát nem gyakorolt Magyarországgal szemben, “éppen ellenkezőleg, azokat a reformjainkat, változtatásokat, amiket végrehajtottunk az elmúlt években, megértéssel és támogatólag fogadta”.

Ebben a miniszter szerint nagy szerepe van Bogyay Katalin magyar UNESCO-nagykövetnek, aki két évig az UNESCO-közgyűlés elnöke volt, és most mandátumának lejártával Nehru-aranyéremmel ismerték el munkáját.

Az UNESCO történetének egyik érdekessége, hogy a szervezet eddigi fennállása alatt mindössze három alkalommal töltötte be nő a közgyűlési elnöki tisztséget, és közülük kettő magyar. A 2011-ben hivatalba lépett Bogyay Katalin előtt csaknem négy évtizeddel – a párizsi UNESCO-székház nagy üléstermének bejáratánál elhelyezett tabló tanúsága szerint – Jóború Magda 1974-től látta el ezt a posztot.

Balog Zoltán az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Bogyay Katalin munkájának köszönhető, hogy számos magyar kezdeményezés felett vállalt védnökséget az UNESCO, és ez elősegíti a magyar szellemi értékek tudatosítását a kulturális és tudományos világban.

Beszédében az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy az UNESCO nagy segítséget nyújtott az októberben a víz témakörében Budapesten megrendezett világkonferenciához.

Szólt arról is, hogy Magyarország, amely a Tudomány Világfórumának (WSF) is gazdája az UNESCO-val együtt, most először Magyarországon kívül, Brazíliában rendezi meg a heteken belül sorra kerülő következő ilyen jellegű találkozót. Az is nagy megtiszteltetés Magyarország számára – mondta Balog Zoltán -, hogy az UNESCO védnökséget vállalt a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékév rendezvénysorozata felett.

(Szöveg: MTI, Fotó:

Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia díjait

Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) díjait: a köztestület életműdíját Dávid Katalin művészettörténész vehette át az MMA kedd esti budapesti díjátadó ünnepségén, a betegsége miatt távolmaradó Csoóri Sándor író pedig a szervezet nagydíját kapta meg.

Az első díjazottak minősítik magát a díjat is; Dávid Katalin és Csoóri Sándor is mércét állítanak a további díjazottak elé – mondta az elismerések átadása előtt az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: két olyan alkotóról van szó, akinek az életműve a nemzet felemelkedését, megmaradását szolgálta.

Az MMA-ról szólva a miniszter kiemelte, hogy a magyar művészet és művészek méltók és érdemesek arra, hogy saját akadémiájuk legyen, amelyre “fényes jövő vár”.

Fekete György, az MMA elnöke elmondta: “a sorsukat, tehetségüket, szívósságukat, egész életművüket nekünk ajándékozókat” kívánják díjazni a két elismeréssel, hiszen “semmire sincs akkora szükség, mint (…) nagy formátumú példákra”.

Az MMA döntése nem ítélkezés, hanem józan választás, a kortársak méltó megbecsülése – fűzte hozzá Fekete György.

Dávid Katalin az MMA minden tagjának köszönetet mondott, hiszen az akadémia közgyűlése szavazta meg számára az életműdíjat.

A művészettörténész – miután megemlékezett az akadémia alapítójáról, az őt egykor az MMA-ba meghívó Makovecz Imréről – elmondta, maradtak még számára témák, amelyek kutatása és publikálása folyamatban van, majd bejelentette: elkezdett dolgozni emlékiratain is.

Csoóri Sándornak a napokban Fekete György személyesen adja majd át az MMA nagydíját.

Az MMA május 31-i közgyűlésén határozott arról, hogy évente egy életműdíjat és egy nagydíjat adományoz a magyar szellemi élet kiemelkedő személyiségeinek. Az életműdíjjal 6 millió, a nagydíjjal 4 millió forint jutalom jár.

(Szöveg: MTI, Fotó: Árvai Károly|Kormány.hu)

Balog: a 12 évesnél fiatalabbak családban és ne gyermekotthonban éljenek

A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.

A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.

A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.

A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.

A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.

Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.

A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.

Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.

A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.

Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)

Balog: a 12 évesnél fiatalabbak családban és ne gyermekotthonban éljenek

A kormány egyik célja a gyermekvédelmi szabályozások megváltoztatásával, hogy 2017. január 1-jétől a 12 évesnél fiatalabbak nevelőszülőnél és ne gyermekotthonban éljenek. Január elsejétől már nem helyezhetnek el ilyen korú gyerekeket állami intézetekben – mondta el az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán hangsúlyozta, csak akkor helyezhetnek el 12 éves kor alatti gyermeket állami otthonban, ha ez valamilyen speciális hátrány miatt indokolt. Emellett a kormány tervei szerint 2014-ben megkezdődik azoknak a szintén 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek családokban való elhelyezése, akik gyermekotthonokban élnek.

A miniszter elmondta, a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, hogy január 1-jétől minden nevelőszülő munkaviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egységes jogviszony bevezetésével minden nevelőszülő jogosulttá válik táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, valamint végkielégítésre. A nyugdíjak számításánál szolgálati idő lesz a nevelőszülőként eltöltött időt, jár majd a gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, és a családi adókedvezményre is jogosultak lesznek a nevelőszülők. Utánuk társadalombiztosítási járulékot fizetnek majd.

A díjazás mértéke az ellátási szükséglettől függően alakul ki, lesz egy minimálbérhez kötött alapdíj, amelyet minden nevelőszülő megkap majd – közölte.

A nevelőszülői képzés kapcsán Balog Zoltán elmondta, a felkészítés időtartama 60 óráról 500 órára nő.

A nevelőszülői rendszerben való nevelés 60 százalékos költségmegtakarítást jelent – mondta, megjegyezve, hogy az intézkedésekre a jövő évi költségvetés 4,7 milliárd forintot fordít.

Jelenleg több mint 21 500 gyermek és fiatal felnőtt van szakellátásban, ebből 18 464 a gyermek és 3070 az utógondozói ellátott. Gyermekotthonban 8218, nevelőszülőnél 12 906 gyermek él – mondta el Balog Zoltán.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a részletekről szólva elmondta, hogy az 5600 nevelőszülő közül csak 310 az, aki hivatásos, vagyis főállásban végzi a tevékenységét. A többi nevelőszülőből 3200-nak nincs munkajogviszonya.

A díjazással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy minden gyermek után megmarad a családi pótlék, az úgynevezett nevelési díj, valamint a külön ellátmány. A modellszámítás változik, az új díjazást a mindenkori minimálbérhez fogják kötni – mondta.

Soltész Miklós példákkal mutatta be, hogy a nevelőszülők díjazása az új rendszer bevezetésével nőni fog.

A nevelőszülőknél való elhelyezés kapcsán megjegyezte, évente 2300, 12 évesnél fiatalabb gyermek kerül otthonokba. Az 500 órás képzés alól felmentést kap az, aki már tíz éve folyamatosan nevelőszülő és aki öt éven belül a nyugdíjba vonul.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem válnak feleslegessé a gyermekotthonok, de hosszú távon mérlegelni kell majd, hogy mely otthonokat érdemes megtartani. A négy vagy az a fölötti gyermeklétszám esetében a nevelőszülőnek csak négyórás munkaviszonya lehet majd.

Bodor Jánosné, a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai és Érdek-képviseleti Szakszervezetének elnöke időszerűnek nevezte, hogy a nevelőszülőket olyan mértékben elismerjék, hogy foglalkoztatási jogviszonyt kapjanak. Kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az életük – tette hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormany.hu)

Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntességért – jelentette be Balog Zoltán

Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntesség elősegítésére 2014-től – jelentette be kedd este Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Zeneakadémián, ahol Vásáry Tamás zongoraművész, karmester 80. születésnapja alkalmából ünnepi koncertet rendeztek.

Mi van a zenén túl? – tette fel a kérdést a miniszter, utalva a zongoraművész-karmester közkedvelt televíziós műsorára és könyvére. Az az emberség, amelyet Vásáry Tamás egész élete példáz. Ezért hozták létre a havi 200 ezer forint juttatással járó ösztöndíjat – mondta Balog Zoltán. A kedvezményezettet Vásáry Tamás fogja kiválasztani. A miniszter reményei szerint Magyarország nemcsak a zene országa lesz, hanem az együttérzésé, az erkölcsé is.

Köszöntő beszédében a miniszter méltatta Vásáry Tamás pályáját, hangsúlyozva, hogy mindig feladja a leckét nemcsak önmagának, hanem másoknak is, ezért a hivatalos, a miniszteri hang helyett neki is személyes hangon kell fogalmaznia. “A te nyelved a zene, amely rokon az emberiség paradicsomi nyelvével” – mondta. Vásáry Tamás számára a zene az élet, de az élet is zene. Nem egyszerűen az öröm vagy a fájdalom kifejező eszköze, hanem a legnagyobb inspiráció forrása. Ezért tudta, tudja a klasszikus nagy mesterek művei mellett a kortársak, Ligeti György, Petrovics Emil vagy Durkó Zsolt alkotásai megmutatni és elfogadtatni nemcsak itthon, hanem a világban – fogalmazott.

Balog Zoltán felidézte, hogy amikor tavasszal Pekingben járt, két fiatal kínai kísérője egy nevet emlegetett. A furcsa kiejtésből is kiderült, Vásáry Tamásról beszélnek, aki szereplésekor páratlan “hódítással” nyerte meg őket, mert arra az útra, amely a zenéhez és azon túl is vezet, őket is magával vitte.

Batta András, a Zeneakadémia rektora, kormánybiztos köszöntőjében hangsúlyozta: Vásáry Tamás visszatért az alma materbe, ahol Hernádi Lajos volt a mestere. A Zeneakadémia óriásai, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akik idejekorán felfedezték tehetségét, az intézmény szellemét plántálták belé. Felnőtt bölcsességgel él, de gyermeki nyitottsággal fordul a világ felé.

Vásáry Tamás köszönő szavaiban azt emelte ki, hogy azért volt képes sokak bizalmát elérni, meg magát teljesen kitárta. Vásáry Tamás Üzenet című életregénye ezekben a napokban jelent meg. Az 1250 oldalas kötet hasonló terjedelmű folytatása tavaszra várható.

(Szöveg és fotó: MTI)