Pár perccel az előző rész eseményei után folytatjuk történetünket, Főncsi, Arthur és Rico egy-egy széken csücsülnek, alattuk kiterítve nylon (tudjuk miért), mindegyikükre fegyver szegeződik a hátuk mögött, előttük pedig a Ma’am, azaz az Irányítás szintén stukkerrel. Most, hogy Főncsit is megkapta Arthur mellé, előbbinek jobban örül, mert azt reméli, visszakapja a gépet – Harold azonban gyorsan kiábrándítja: a gép elköltöztette magát, már nem én felügyelem, és nemtom hol van. A nő ekkor Arthurt kezdi faggatni a Szamaritánusról, de ő a betegsége miatt most épp nincs nyilatkozós állapotban. Az öreglánynak elege lesz, ezért úgy dönt, ösztönzi a két néma tudóst: ideje Ricót megküldeni egy fejlövéssel.
Szerencsére ez nem következik be – Forrás megérkezett, és a rosszfiúkra lövöldöz. Shaw megszerzi az eddig rászegezett fegyvert, és beszáll a tűzpárbajba, míg Főncsi és Arthur fedezékbe vonulnak. A végeredmény: pár likas térdű ügynök, és egy alaposan szétlőtt szoba. Forrás utasítja a többieket, hogy menjenek a lifthez, míg ő tartja a frontot. Hersh kilövi a szobában lévő kamerát, gyanítom emiatt nem tud Forrás megfelelően kommunikálni a géppel – különben tudná, hogy mi következik, és meg is előzné: egy jól irányzott lövés a bal karjába Hershtől. Ő így hátra marad fogolyként (gyilokunk azonnal elveszi a telóját és kinyiffantja azt), míg a többiek elmenekülnek. Az utcán feltörnek egy kocsit, Főncsi beugrik a vezető ülésre, némi vezetékbabrálással beindítja, Arthur mellette, Shaw pedig hátul – Forrás nélkül száguldanak tova.
